Catch & Release jegy | Egyik sem | |
Csónak használat | ||
Szerelék behordás | ||
Sátorozás a vízparton | --- | |
Parkolási a horgászállásnál | ||
Számozott horgászhelyek | ||
Horgászállások száma | --- | |
Szép kártya elfogadás | ||
Zuhanyozási lehetőség | ||
GPS Északi szél. (fok) | 47.871511 | |
GPS Keleti hossz.(fok) | 18.768239 | |
Google maps link | Útvonalterv |
Északról a Szlovák Köztársaság területéről a Korponai hegység, Délről a Cserhát, Nyugatról a Börzsöny határolja. Az Ipoly folyó magyarországi szakaszának hossza 143 km, mely Kalonda - Ipolytarnóc magasságában lép be hazánk területére. Ipolyságig (Sahy) közös határt képez a Szlovák Köztársasággal, majd Ipolyságtól Ipolyszakállosig (Ipelsky Sokolec) 31 km hosszan Szlovákia területén folyik. Tésa község magasságától Szobig ismét közös határszakaszt képez a Szlovák Köztársasággal. Az Ipoly folyó a Dunába Szobnál, az 1708,2 folyamkilométernél torkollik be.
Az Ipoly a szlovákiai Vepor hegységben ered. Vízgyűjtő területe 5108 km2, ebből 1518 km2 esik hazánk területére. Esése (23, 5,5, 1,5 m/km) fokozatosan csökken, a Dunába torkollásnál már csak 0,35 m/km. Teljes hossza 247,5 km, ebből 143 km képez határt. A viszonylag kicsiny és csapadékban szegény vízgyűjtő területe miatt vízhozama csekély, így közepes vízállásnál Letkésnél 25,4 m3/sec, míg kisvíznél ugyanott csak 1,5 m3/s.
A HAKI kutatóinak halfaunisztikai vizsgálatai szerint a szlovákiai legfelsőbb szakaszon, Ipolytarnócig hegyi patak jellegű, pisztráng szinttájú sebes- és szivárványos pisztránggal, valamint pénzespérrel és cifra kölöntével, az alsóbb vízszakaszon előfordul a petényi márna és a sujtásos küsz is.
A következő középső szakasz, a márna szinttájú szakasz, már áthúzódik a magyar területre. Ez Tésáig tart, ahol a domolykó, a márna, a paduc, a sujtásos küsz és a vágó csík tartozik a domináns halfajok közé, de előfordul az angolna, a nyúldomolykó, a szilvaorrú keszeg, a compó, a homoki-, a halványfoltú-, és a fenékjáró-küllők, a menyhal, a német bucó, a jászkeszeg, a szivárványos ökle, a ponty, az ezüstkárász, a sügér, a menyhal, és a tarkagéb is.
A legalsó, 60 km-es szakaszon - saját ismereteink szerint - a süllő, a kősüllő, a csuka, a harcsa, a selymes- és a vágódurbincs, a küsz, a karikakeszeg, a dévérkeszeg, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka, a balin, a bagolykeszeg, és a gyöngyös razbora él, egyes halfajok, részben a Dunából alkalmilag felúszva is előfordulnak.
A horgászatról
Az Ipoly vonzáskörzete alapvetően Nógrád és Pest megyei területekre esik, de az Ipoly-menti települések horgászain kívül nemcsak e két megye távolabb lakó horgászai, hanem Budapestről, Pest megyéből és Komárom-Esztergom megyéből is rendszeresen látogatják.
Korábban három Nógrád megyei (szécsényi II.Rákóczi Ferenc, balassagyarmati Mikszáth Kálmán, ipolyvecei Szondy György Horgász Egyesületek) és két Pest megyei (vámosmikolai, szobi) horgászegyesület működött a folyón. 1998-tól eggyel bővült a Nógrád megyei (Őrhalom) egyesületek száma. Az egyesületek aktív védnöki munkát végeznek a vízen, a vízminőség figyelésen, a haltelepítések segítésén, a társadalmi halőrzésen, az ivadékmentésen keresztül.
Gátak:
1. Dejtár
2. Ipolyvece (Dejtártól 6 km)
3. Ipolyság (az előzőtől 16 km)
4. Gyerk-Ipolyvisk (az előzőtől 8 km)
5. Tésa - Ipolyszakállos (az előzőtől 12 km)
6. IpoIytölgyes (az előzőtől 16 km)
Hidak:
1. Balassagyarmat (közúti)
2. Ipolyság (közúti)
3. Ipolyság (vasúti)
4. Ipolyszakállos (vasúti)
5. Ipolyszalka-Letkés (közúti)
6. Helemba-Ipolydamásd (közúti)
7. Szob (vasúti)
Ipolytarnóc (Környéke)
Nincs foglaltsági tábla kitöltve. |