Bélavári-Bányatavak

Horgásztó információk:

Általános ismertető

A jelenlegi 1 es tó területéről a meddő réteg letermelése és a szállítási utak kialakítása 1976-ban Indult el. 1977-ben kezdődött meg a tényleges kitermelés E-652-es vonóvedres kotrókkal.
A tó vízmélysége a technológiából adódóan 4-6 méter, az aljazat dimbes-dombos, árkokkal szabdalt volt, ami mára a Dráva áradásai és az áramlatok miatt egyenletesebb lett.
A Dráva szinte az első évben elöntötte a kikotort tavat és nagy mennyiségű folyóvízi halat hozott a tóba.
A 2-es tó kotrása 1982-ben kezdődött el. A technológia megegyezett az 1-es tóéval. A tó jelenlegi formáját a 3-as tó meddője egy részének a tóba visszatöltésével 1984 - ben fejeződött be.
A menetrendszerű tavaszi zöldárak e tavat is feltöltötték a Dráva halaival.
Ezzel egy időben kezdődött el a 3-as tó kotrása is. A 3-as tó kotrásánál már egy nagyobb teljesítményű kotró is részt vett, ami elméletileg 8 m mélységről tudta szedni a kavicsot, a későbbi meddő visszatöltések miatt ez ma már nem nagyon érzékelhető.
1985-ben kezdődött a 6-os és a 4 es tó területének előkészítése. A 4-es tó kotrása még ebben az éven elkezdődött.
A nagy tó területén először felszíni kitermeléssel, homlokrakodókkal kezdődött el a kitermelés 1986-ban, ugyanebben az évben kezdődött az 5-ös tó kotrása is. A nagy tó kotrása 1987 ben indult el 1 db E 652-es 1 db UB 1252 vonóvedres kotróval 6-8 méteres vízmélységgel, változatos mederfenékkel.
A szokásos zöldárak itt elvégezték a telepítést, nagy mennyiségű nagyhal, apróhal került a tavakba.
1992 májusában a bányát a vízvári BHV Mg ZRT eladta a pécsi székhelyű Dráva-kavics és beton kitermelő és feldolgozó építőipari kft-nek. Az új tulajdonos még ebben az évben egy elektromos szívókotrót állított üzembe. Ez a kotró alakította ki a tó jelenlegi alakjának a nagy részét. Ez a kotró már 10 méter mélyen tudott dolgozni, ennek köszönhetjük a tómeder dimbes-dombos aljzatát 4-10m közötti mélységgel.
A tó mélységének növelésére egy drótköteles úszókotrót állítottak üzembe, de az erőltetett kitermelés és minőségi problémák miatt nem sikerült a mélyebb kotrás. Hivatalosan 2010 ben fejezték be a kavicsbányában a kitermelést.
Kezdetekben a horgászat a Drávára is érvényes területi engedéllyel volt lehetséges.
A haltelepítéseket hosszú éveken keresztül a Dráva végezte el.
2001 és 2011 között a bányatavak kezelője Barcsi Horgászegyesület volt, ebben az időszakban az éves rendszeres telepítések miatt sok tükörponty és amur került a tavakba. A nagy tó horgászati hasznosítása 2010 ben a Bélavári Horgászegyesülethez került, majd 2011-ben a többi tó is. A 2015-ös évben új tulajdonosa lett a bányatavaknak és a hozzátartozó földterületeknek is, ezzel egy időben került a horgászati hasznosítás társaságunkhoz és a horgászvíz neve Bélavári Nagy- bányató Baráti Kör lett.

Horgászat Árak

Általános horgászrend

Környék leírása

Nem egyszerű szavakkal leírni azt a látványt, ami az ide látogató elé tárul, a természet

csodaszép tarka takarója nem ér véget a vízparton, a tavak felszínén is varázslatos színekben pompázik. A parton lévő tisztást, mezei zsurlót, felválja a vízitök méregzöld levele, közötte a sárga százféle árnyalatával rikítnak azok virágai. A tavirózsák hófehér szirmai messziről kitűnnek, a tó felszínén elterülő hínármezőből, mely hol az égkékjét, hol pedig a víz kristálytiszta ragyogását veri vissza némi pirossal keveredve a szikrázó napsütésben. Bámulom az áttetsző vizet, a felszín alatt hatalmas zöldes-barna árnyak rajzolódnak ki, mint valami rég ledöntött emlékművek úgy nyújtóznak a fenéken a bedőlt fák. Körülöttük feketesügérekből álló halraj járja mókásnak tűnő táncát, rá sem hederítve a közelükben úszkáló nagyobb testű ponty, és amur rajokra. A vízből kiemelkedő apró szigeteken hatalmas zöldellő fákat nevelt a természet, mely madarak tucatjainak nyújt biztonságos rejteket, közöttük a kis csérnek is, sajnos őket mára már a kihalás veszélye fenyegeti. A természet tökéletesen fejezte be ezt a munkát, amit az ember elkezdett, nehezen hihető, így közel negyven év távlatában, hogy ezeket a tavakat emberi kéz alkotta. A vonóvedres, és zagykotrásos kavicskitermelés során a mederfenék igen változatosra sikeredett, az egészen sekély átlátszó vízrétegtől, a sötétkék színű tizenhárom méteres mélységig.

Megközelíthetőség

Nagyatád-Berzence-Somogyudvarhely-Bélavár tábla után 100m jobbra.

Váltás nagyobb térképre

Nagyatád-Berzence-Somogyudvarhely-Bélavár tábla után 100m jobbra.

Cím

Helyszín

Bélavár (Környéke)

Település

Foglaltsági táblázat

Nincs foglaltsági tábla kitöltve.

Videók